A középkori római katolikus templomot jelen ismereteink szerint valamikor a 16–17. században megerődítették és hatszögű, három sarkán egy-egy lőréses sarokbástyával látták el. Az erődfal ma bizonyítottan a település legkorábbi építménye, mely még számos átépítésen ment keresztül: a templom és a jószágigazgatói kastély építésével egy időben (a 18. század végén) megmagasították és északról, északkeletről építményt húztak hozzá, továbbá hozzátoldották a plébániakert kőkerítését. Az erődfal műemléki szempontoknak is megfelelő helyreállítása 2011 folyamán valósulhat meg.
Zsillavy András plébános idején, 1772–73 között épül fel a barokk templom, mely a középkori templomból – az egykorú leírások szerint – csak annak keletelt szentélyét foglalja magába. Az építtető kegyúr herceg Esterházy („Fényes”) Miklós. Az eredeti barokk berendezéséből származik a főoltár, a Kereszt-oltár, a Mária-oltár (ez utóbbi némiképp átalakítva), a szószék és a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt mellékoltár, továbbá az ülőpadok. 1911 körül Ádám Gyula rozsnyói templomfestő mester dolgozott a templomon, az ő munkái a templomot díszítő, Szent Családot ábrázoló főoltár és a szekkók.
Előzetes bejelentésre látogatható. (Telefonszám: (20) 417-1661)
1770 körül Esterházy („Fényes”) Miklós az építtetője az egyemeletes, L-alaprajzú barokk jószágigazgatói kastélynak. Egykori díszeit a 20. századra rendre elvesztette, jó részüket sajnos éppen a 2004–2005-ben véghez vitt átépítésekor. Így elpusztultak barokk ablakrácsai, a megmaradt pálcatagos faajtók és bélletek, a szobák festett falai. A termek boltozatait még a 20. század elején, a Koós család birtokbavétele idején cserélhették ki pórfödémre, egyedül a pincelejárathoz közel eső folyosó-előtér teknőboltozata vár még szakrestaurátorra. Az épület jelenleg az önkormányzat vendégháza.
Az épületben található az Alsó-hegyi Barlangkutatás-történeti Kiállítás is. A 2011-ben megnyílt kiállítás két jubileumról is megemlékezik: 100 éve, hogy szervezett zsomboly-kutató expedíciót indítottak az Alsó-hegyre és 50 éve tárták fel a Meteor-barlangot. A kiállítást két teremre osztották, az első terem a Meteor-barlang feltárásának állít emléket, a másodikban a 100 éves szervezett alsó-hegyi barlangkutatás jelentősebb eseményeit és eredményeit mutatják be. A falakra 13 tabló került, és mintegy 100 db fotó, térkép, táblázat és grafikon látható rajtuk. A vitrinekben 72 db tárgy és dokumentum, valamint a bemutatótérben további 30 db eszköz került elhelyezésre, közöttük két bábu is, a korabeli eszközök és ruházat bemutatására: az egyik Kessler Hubert 1927-es expedíciójának emlékére, a másikat pedig az 1960-as és 1970-es évek zsombolykutatásainak emlékére (dr. Dénes György barlangkutató overalljával). A helyi Veres Sándor egykorú festményén látható a régi barlangász kutatóház is (Kósa Attila hagyatékából).
(A kiállítás vezetővel látogatható, hétfőtől-szombatig, 10-16 óráig. Vasárnap a kiállítás csak előzetes egyeztetés után látogatható! Tel.: (70) 3953-000, A hétvégén: Simon András (48) 454-106, Stieber József (30) 6858-311. Előzetes egyeztetés e-mailen:
A kiállítást népszerűsítő kisfilm megtekinthető itt.
A 18. század végi uradalmi építkezések alapjaiban változtatták meg Szilas arculatát. A korábbi majorsági központ (mely a templom és a tornai főút közötti térre zsúfolódott) helyett új majort jelöltek ki a település északi végén, a Kavacsos dombja alatt. Itt épült meg a majorsági udvart délről keretező épületként a nagy, kétszintes magtár, melynek pincéjében a bort, a többi szinten pedig a szádvári jószáguradalom szemes terményeit tárolták. Az épület legimpozánsabb tere kétségkívül a csehsüvegekkel és hevederívekkel lezárt második szint. A magtár 2010–11-ben megújult és az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében, Művészetek Magtára néven várja látogatóit.
1804-ben épült a Miklós-hegy oldalában, mennyezeti úrkoporsójának (vagy másként: királykazettájának) tanúsága szerint II. Ferenc császár és herceg Esterházy Miklós „engedelmebül”. Az elpusztult fakazettás mennyezet, továbbá a karzat, a Mózes-szék és a padok, illetve a saját vérével fiait tápláló pelikánt ábrázoló koronás szószék (csak ez utóbbi maradt meg a 2008-as, teljes átépítéskor) festését a Tornakápolnán is dolgozó gömöri festőasztalos mester, a naprágyi nemes H. Hubay Sándor készítette.
A település egyik érdekessége a Miklós hegy lábánál, a 20. század elején épült gazdaházból kialakított, Szent Illés próféta tiszteletére 1993-ban fölszentelt görög katolikus kápolna. A liturgikus teret – a meglévő körülményekhez igazodva – a bizánci szertartás követelményeinek megfelelően igyekeztek berendezni és ikonosztázzal is ellátni. Különös művészi értéke van a szentélyben, az oltár mögött lévő „Szűz a jellel” és a hajóban található „Szent Illés próféta” ikonnak, amelyeket a fiatal festőművész, Makláry Zsolt eredeti lelkülettel és technikával alkotott.
Az egykori Bódvarákó felé eső faluvégen, 1909-ben az „amerikás”, jómódú, református Bencs János gazda építtette föl lakóházát. A kiállítási együttes 2010-ben nyílt meg; egyszerre mutatja be a berendezett tárgygazdag enteriőrrel a régi Szilas lakáskultúráját, kamarakiállítás keretében a falu helytörténetét, illetve a népi építészeti hagyományokat.
Előzetes bejelentésre látogatható. (Telefonszám: (48) 454-076)
Weblap: www.szilasitajhaz.hu
A 2013-ban megnyílt kiállítás Bódvaszilas és környéke gyümölcsészeti hagyományait mutatja be. Az 1909-ben épült népi lakóház két első helyiségében gyümölcsmotívumos tárgyi anyaggal berendezett konyha, az elsőházban a gyümölcs-szedés, piacozás és feldolgozás eszközei, Budai József pomológus rekonstruált dolgozóasztala, a helyben termesztett régi fajták bemutatását találjuk.
Előzetes bejelentésre látogatható. (Telefonszám: (48) 454-076)